A szerkesztőről

Szerintem nem sokat kell tudni egy szerkesztőről, mert a lap, amit szerkeszt szüntelen róla beszél. Fogalmat lehet alkotni nehézség nélkül, hogy mondjuk, hogyan gondolkodik, hogyan ír, verset, értekezést, bármit és láthatjuk hogyan fest, szigorúan ragaszkodva a nagybányai stílushoz, vagy olykor minden korlátot ledöntve átcsap a nonfiguratív dimenzióba.

Egy dolog azonban biztos, irodalmi alkotásait, filozófia értekezéseit, pszichológiai tanulmányait meghatározza, az hogy elkötelezetten szereti és nagyra becsülve tiszteli az óind kultúrát. Indiát úgy tartja számon, mint az ősmagyarság vitathatatlan származási helyét. Élete nagy részét Erdélyben népszínházrendező, népnevelőként élte le, ritkán közölhetett verseket, mert az akkori hatalom emberei üldözték. Még azokkal a befutott párthű sikeres írókkal, szerkesztőkkel sem tudott megalkudni a közlésért, akik csak látszatból voltak tagjai az egyetlen pártnak. Első önálló verskötetét még csak most tervezi kiadni.

Polihisztor, ír, fest, képességfejlesztő kurzusokat tart saját tudományos kutatásainak eredményeit hasznosítva, ha úgy hozza kedve rendez, azt mondják egyszer, fafaragóként is dolgozott, hogy eltartsa családját egy bútorgyárban, egyébként mindenféle munkát végzett. Egyhelyben nem sokáig maradhatott. Amíg lehetett, volt könytáros, nemzetközi diáktábor igazgató, kultúrház igazgató, és rendező, Gyilkostón könyvtáros. 1988-ban mint politikai menekült érkezett Debrecenbe, családjával. Itt monodrámaként rendezte S.E.P. Kisherceg c. művét. Néhány újságban közölt verseket, értekezéseket és visszavonult a közélettől. Elhallgatott. Látszólag. Mert ekkor vetette bele magát a védikus ősi kultúra tanításaiba. Nagy kísérletező kedvét versei élik túl, a legtávolibb jövendőket vette célba.

Ma is pontosságszerető, kedves, könnyen barátkozó, sokoldalú, magasztos gondolkodású, vonzó ember. A többit eldöntheti a kedves olvasó, én mint olyan, örvendek, hogy rábeszéltem erre a honlap-munkára, és izgalommal várom minden írását, festményét, képességfejlesztő kurzusait, ha szerencsém lesz talán még rendezni is látni fogom egyszer erre, ugyanis tett egy halk ígéretet. Még akkor, amikor egy éves társadalmi munkáját befejezte Budapesten a Civil Rádiónál, ahol rovatot szerkesztett irodalom és a védikus filozófia számára.

Gondolom korhatár nélkül sokaknak okoz örömet írásaival, azoknak, akik különös hangvételű költőket kedvelnek. E honlap születése határkő értékű lehet, a főszerkesztő úrnak sikeres kibontakozást kívánok, az olvasóknak tartalmas szórakozást. Azok, akik megszeretik verseit, felfedezésüket osszák meg másokkal is.
Ugyanakkor tiszteljék meg a szerzőt, írják meg őszinte véleményüket írásairól.

Tisztelettel: Dr. Lázár György

Debrecen, 2004. november.23-án