Nyisztor Miklós

Vergődés

Ahol most fél napot várni kell ultrahangvizsgálatra, a környezet
elfogadhatónak mondható, európai elegancia, a falon híres festők
reprói: S.Dali, a folyó órákkal… elég találó, tükörfényesre csiszolt

Márvány padlón női cipősarok kopog, majd velem szembe szép
mozdulattal leül egy fiatal lány, köszön és kikapcsolja a mobilját
van ízlése a ruhaszínek harmóniájából ítélve, intelligensnek tűnik

Valami folyóiratot lapoz, miközben odaadja magát a várakozásnak
Van Gogh napraforgóját csodálja, kérdez engem is, bólogatok
kiderül, hogy jogász, e-mail címet cserélünk, ismerkedünk

Mit gondolsz haver mi ez a kisujjnyi árnyék a röntgenkép
tarkómon és ha készül hétfőn egy CT felvétel mi látszik majd azon
s, ha valóban baj van, segít-e a tudás, az új germán medicina?

Nemrég a szívem volt célkeresztben, én mondom haver itt minden
bizonytalan, életünket, mint parányi bogarat tapossa el a végzet
hasztalan álmodod gyönyörű álmaid a színpad még üres

Leendő szereplők még önsorsuk ösvényein járnak nem sejtve
a rivalda fényeit s a megannyi tarka szerepet, hol lehetnek
szenvedők vagy boldogok s a nagyérdemű közönség is gyanútlan él

Szürke mindennapok zavarában, romlott levegőt lélegezve
tülekedve járdán, villamoson zöldség-csarnokokban ki hova futkos
nem érkezett tudatukig a hír, hogy új színház nyitja függönyét

Bíborpiros motorodon menekülhetsz a véges nagyerdőbe még
aranybarna hulló levelekbe keveredve keresve a szerelem
lábnyomait nedves sáros hűvös földön sóvárgó reménnyel

Hogy hozzá vezet valami égi jel, késve is, hogy megtalálod írhatod nagy köreidet könnyedén kerengve az úton, hol vásott nők
kínálják magukat alvilág alakok mutatkoznak, nem tündérek

Mert ennyit érek, halandó testtel, kilobbant ifjúsággal és betegen
és nem vagyok kész az útra sem távoli örök hazára Golokára
hasztalan fürdetett naptüze, föld vize köt még a kéj szennye

Éj szakad rám borúsan sírva, kegy és oltalom menthetne meg
jobbulni, ívelni előbbre kék tiszta fényű csúcsra megtisztulva
hová kúszva vonszoljuk magunkat sok sebből vérünket hullajtva!

lap tetejére

Irodalom >> Vergődés