Nyisztor Miklós

Pitti Katalinnak

Hódolattal köszöntöm hölgyem ebben az elszennyeződött
magyarvilágban, ahol oly ritka már, ki szeretettel hazát szolgál
hallgatva égi törvényre, a sokaságot nem fárad jóra és szépre
lázítani, mert tudva tudja nincs más út az eltorzult anyagi világból
át az önpusztító vágyak pulzáló óriás galaxisain a lelki bolygókig
őshaza -ligetekig, ahol aggodalmaktól mentesen ragyog a lét

Ám addig tudatlan itt szenved ez az elkóborolt jobb sorsra érdemes
nemzet, felejtve testvéreit a hunokat és Indiát, amiről csak:
Körösi Csoma Sándor ír hitelesen vallomást
nincs aki elfogadja küzdelmes munkája eredményeit
hiszen itt az anyagelvűség konok tudorai semmibe veszik az ősi -múltat
s e züllött nemzedék lopott közvagyonból múlat

Ó szépséges angyali Hölgy köszönöm, hogy verseinket érthetően
kínálja sok-sok rajongó hallgatónak, hogy kezdjenek végre egyre többen
bizakodni, hogy sorsunkat testvéri összefogással boldogabbá álmodhatjuk vezetni, ha ily kedves tündöklő hattyúk
érkeznek, akkor a lelkek újra szerető és csodatevők lehetnek
s a nulla szintre alázott országot újra magasztos otthonukká építjük

Sohase apadjon kedve dalolni, mert sok-sok millióból csak egy
kaphat hasonló áldást, okozzon szívűnknek ívelő szépséges gyönyörűséget bűvölve tudatunkat fenséges szférák partjaihoz ahol a tiszta örömök forrásai buzognak, mert aki kortyol a szeretettből egyszer
az másnak is ad, és tovább hullámzik az élők körében: erőt, önbecsülést
ébresztve áramol vígan száműzve minden fájdalmas csüggedést!


lap tetejére

Irodalom >> Pitti Katalinnak