Nyisztor Miklós

H. Margótnak Kanadába

Világszerte magyarok emigráltak legutóbb
a zsarnoki diktatúrák Európájából, Erdélyből is
mekkora sötét bánat elhagyni a szülőföldet
csak az tudja, aki elment farkasszemet nézve
idegen kihívással, jó barátok nélkül, ám
aki alkot agyonprogramozott gépvilágban
magára talál és nem kötik gúzsba virtuális dimenziók
íme csak nézd meg, a szem kiemelt szerepét
művein fogd fel milyen végtelen magasba emeli
a látást
döntő derűje és iszonyata, észlelés diadala
ez a megpillantás sorsfordító ereje
élőlény mivoltunk tudáspontja, bensőnk titokzatos tükröződése
a teremtés dicsérő himnusza, keserű balladája
a megpillantás sorsfordító hatalma, a megértés üdve
megmutatások játéka és ítélete tárgyiasult igazsága kihordott
gondolatainknak
szemünk világa
világunk szeme

A kompozíciók atommagja ként ismétlődik a szem
minden létező körré épülhet csupán
síkok, szögek, színek
vezetnek
önmagunkba, mert minden út embertájakat keres
ebben a vakító reklám fényben és zajban
szívekben az új alvadt jégkorszak
eltűnt a bizalom, de vásznaid jövendők lobogói
Álmodunk még megrabolt fenyvesekről, óriás kövekről
könnyező sziklákról, minket elbujdosókat siratnak
és eltörpülnek a gigantikus városok mind
mikor az édes otthoni forrásokhoz érünk
testvéreinket keresni, ölelni!

(2006-07-02)

lap tetejére

Irodalom >> H. Margótnak Kanadába