Nyisztor Miklós

Bertók Lajos színművész barátom emlékére

Halló! Negyvenévesen kikapcsoltad a mobilod
és mi a fészkes fenét kezdek a Kisherceggel
a Bocskaikert holt pontod után jutott eszembe
újra színre vinni Veled, mert hitelesen csináltad
”levetve a külső kérget” most odaát javadra írják
hogy nem ettél húst, nem cigiztél, noha nem minden
rondaságot lehet kikerülni… most élesebben látod
a megnyilvánulás mezőket, talán ott is akad színpad
hogy játékra ítéljen a legfőbb rendező
ha még emlékszel a szövegre, lehet aktualizálni
kibontva könnyű líraként a rózsa sorsát is, légy hozzá kedves
nőnemű virág és védelmezned kell, a Te bolygódon ő az egyetlen
Emlékszel még Mazsolára, ő hogy szeretett Téged
lehetett volna a társad, hozzád szelídült volna
én azt a képet őrzöm, amikor felharsan a vastaps
még bent a függöny mögött állsz az örömtől zokogva!

(2006-07-15)

lap tetejére

Irodalom >> Bertók Lajos színművész barátom emlékére