Gondok és gondolatok

PszichodrámaA pszichodráma manapság reneszánszát éli. Egymást követik a tanfolyamok, színházak alakulnak köré vagy színházak vállalkoznak rá. Miről is van itt szó? Nem kevesebb a tét, mint egy önismereti útmutatás a valódi énünk, személyiségünk megismerésének irányába. Hasonló a helyzet a célválasztásban a művészetterápia esetében is, egyáltalán a terápiák összes lehetséges dimenziójában!

A gyógyítás nemes játéka valóban fennkölt eszköz lehetne a gyógyítók kezében, ha valóban egy hiteles axiómán alapulhatna ez az egész úgy, ahogy van! Jelen korunkban pedig kimagaslóan sok a neuralgikus betegségek csapdájában vergődő ember, mert ez a vaskor a viszályok kora, tele stresszel, létbizonytalansággal, kudarcokkal…

De mi van akkor, ha jelen formájában a pszichodráma egy nem hiteles, vagyis tévhiten alapuló gyakorlat, amely képes a ráutalt egyéneket még torzultabb helyzetbe sodorni az önismereti gyakorlatokon?

Orvosoknak, pszichológusoknak, szakembereknek, s az egyre-másra kurzusszervezőknek halvány gőzük sincs a lélek valódi természetéről, elfogadnak bármely hamis definíciót! Az orvos-természetgyógyászok tudják, hogy miről beszélek. Ám akik az anyagelvűség emlőin nevelkedtek, tanultak, vizsgáztak, azoknak a legkevésbé sincs fogalmuk arról, hogy valójában mi is lélek!

A gondok azzal kezdődnek, hogyha megkérdezünk egy úgynevezett szakembert, hogyan határozná meg a lélek fogalmát, akkor zavarba jön és mond egy zagyva meghatározást, amely nem tárja fel előttünk a lélek hiteles tulajdonságait, mibenlétét, arányait és csodálatos energiáit. Mert a lélek működéséről semmit sem tud (noha, professzori státusban feszeng) összetéveszti az elme, vagy az intelligencia esetleg az anyagi természetű tudatállapotokkal a lélek működését!

A különbség rendhagyóan nagy és sorsdöntő! Az úgynevezett nyugati vagy Európai kultúra számára sem volna szabad, hogy mindegy legyen a gyógyítás hitelessége, minősége, egyáltalán valóság térideje!
Ezért a pszichodráma gyakorlata a mai formájában mulandó kétesértékű eredményeket szül csupán. Tiszavirágéletű látvány. Órákig… napokig tartó produkció.

Ám, ha a lélek valódibb természetét érvényesítenénk, és az egyénben tudatosulna, hogy az igazi énje a lélek, amely halhatatlan, több és igazabb kapaszkodót találna azonnal, és reménye gyökerezhetne a gyógyulásra is inkább… vagy sokkal inkább!

Azoknak is, akik lebegő létbizonytalanságot kénytelenek megélni karmikus betegségek miatt, a bizonyosság alaphelyzetéből tudnának indulni, hogy a gyógyszeres kezelés mellett önmagukra ébredjenek.

Az illúzió győzelmének konok világában azonban nem sok az esélye annak, hogy hirtelen milliókkal növekszik majd azok tábora, akik legalább mentálisan képesek lehetnének megérezni, megérteni, felfogni énjük nagyszerűségét. Mert a spekulációhoz szokott agyműködés öntörvényűségre lázít, aminek az a következménye, hogy az ember állig fegyverben tovább halad az önpusztítás útján saját tévhite áldozataként!

Nyisztor Miklós

lap tetejére

Lélekesztétika >> Gondok és gondolatok